A költészetnapja

Közeleg a költészetnapja,ez alkalomból álljon itt néhány gyönyörű vers.

József Attila

TEDD A KEZED
Tedd a kezed
homlokomra,
mintha kezed
kezem volna.
Úgy őrizz, mint
ki gyilkolna,
mintha éltem
élted volna.
Úgy szeress, mint
ha jó volna,
mintha szívem
szíved volna.
1928 máj.-jún.

     TISZTA SZÍVVEL
Nincsen apám, se anyám,
se istenem, se hazám,
se bölcsőm, se szemfedőm,
se csókom, se szeretőm.

Harmadnapja nem eszek,
se sokat, se keveset.
Húsz esztendőm hatalom,
húsz esztendőm eladom.

Hogyha nem kell senkinek,
hát az ördög veszi meg.
Tiszta szívvel betörök,
ha kell, embert is ölök.

Elfognak és felkötnek,
áldott földdel elfödnek
s halált hozó fű terem
gyönyörűszép szívemen.

1925. márc.

Mikor az uccán átment a kedves

Mikor az uccán átment a kedves,
Galambok ültek a verebekhez.
Mikor gyöngéden járdára lépett,
Bokája messze, sugárral fénylett.
Mikor a válla picikét rándult,
Egy kis fiucska utána bámult.
Mikor befordult s táncolt a kis bluz,
Kinyujtózott a sarkon a koldus.
Mindenki nézte, senki se bánta,
Hogy ő a szivem gyökere-ága.
Karcsu szél hajlott utána hűsen,
Mindenki ámult, nézte derűsen.
Aggódott szivem, derűjük rászállt,
Kettétört ott egy irigy virágszált.
Mikor az uccán átment a kedves,
Tisztán jutottam, tiszta szivekhez.

Wass Albert: Tavasz-várás

Érzed? Jön a tavasz,
a fák alá
már tarka-fátylú verőfényt havas.
A messzeségből hírnök érkezett:
madár lebeg a rónaság felett
s fény szállt a holt avarra: Hóvirág.
Ugye testvér,
csábítanak most halk melódiák,
ezer kis visszatérő róna-dal.
S ugye neked is tarka a világ,
s az álmaid megannyi könnyű lepkék:
már nemsokára zöldül a levél,
és visszaszáll a tavasz és a fecskék,
és a fecskékkel ő is visszatér…
Ha jönne már…
úgye testvér, megálmodod mi lenne? …
S egy kis meleg
belopódzik halkan a szívedbe…