Hosszú hétvége

Dolgos napok vannak mögöttünk, a hosszú hétvégét a szabadban töltöttük. A kerti munkálatok ideje köszöntött ránk. Nem vagyunk egy nagy kertészek, gazdálkodók, de azért egy kertes háznál mindig van valami. Először a tavalyi, és az, az előtti években kiszáradt tönkre ment fákat vágtuk ki. Ezekből is volt jó néhány. Kisbaltával legallyaztuk őket, azokat amelyik használható a  fűtéshez szalagfűrésszel felvágtuk, és behordtuk. Rengeteg levelt is gereblyéztünk vagy húsz talicskával. Mivel rengeteg fa van a házkörül, és a szomszédban is. Mert a szomszédunk egy erdő, és néha innen is kerül hozzánk falevél.Ha szélúrfi úgy gondolja, dob hozzánk egy-két nyalábbal.  Ez az erdő átok is, meg áldás is. Nagyon szép, hűvöst tart, szelet fog, nagyokat lehet benne sétálni,  sok sok madár otthona. Ezért áldás. Átok mert tavasszal virágzáskor száll a pihe, repül, viszi a szél mindenhová, befújja az ablakon, az ajtón,  a ruhánkra, a hajunkba ragad, nem győzzük magunkról leseperni. Nem is lehet seperni, mert  még jobban száll. A kiterített ruhákra is sokszor rátapad. Ilyenkor hetekig bokáig járunk a pihékben. Még jó hogy nem vagyunk allergiásak rá, mert sokan szenvednek tőle. Nekünk meg itt adva van egy egész erdő. Na, úgyhogy volt levél bőven. Ezeket mind a komposztra hordtuk. A fenyő leveleket nem, mert az nem komposztálható, több idő kell neki, esetleg jól felaprítva használható erre a célra. az őszi virágok elszárad szárait is levágtuk, és összegyüjtöttük.A munkából a gyerekek is kivették a részüket. A lányom nagyon szorgalmasan segített, hogy minél előbb végezzünk. Később kiderültek "hátsó szándékai."  Arra készült, hogy szalonnát süssünk.Elő is készített hozzá mindent. Aprított, kockázott, darabolt.Így a nap végét szalonnasütéssel zártuk.Mi nem csak szalonnát, de virslit, kolbászt, hagymát, is fűzünk a nyársra. Van aki még alufóliába is becsomagolja,először kicsit párolja, majd a végén fólia nélkül pírítja meg az ételt.
A macskák is izgatottan lesték esik-e le néhány falatka.Jólesett ücsörögni a madárdaltól hangos délutánon,a vadgalambok egymás "szavába"vágva beszélgettek,a rigók olyan lelkesen fütyültek,hogy azon csodálkoztam nem lett csomó a csőrükön. A harkályok is szorgalmasan kopácsoltak,cinegék is átváltottak a tavaszi nótájukra.Itt volt még a tengelice,szokott lenni ökörszem,csíz, és pacsírta is. Kár hogy nem tudom a hangjuk után felismerni őket,esetleg csak néhányukat..Ilyen csodálatos körülmények között sütögettük a vacsoránkat.Alkonyattájt előjöttek a denevérek is.Villámgyorsan cikáztak a magasban.Ritkán szoktunk odajutni, hogy szalonnát süssünk,vagy bográcsozzunk, a hétvége mindig olyan gyorsan elszalad,és annyi más elfoglatság is akad.Ez alkalommal is csak azért jött össze, mert a hétfő is szabadnap volt.Legtöbbször ilyenkor már nincs együtt a család.Főleg, hogy nagy fiam  hétköznap kollégiumban van,így még kevesebb lett az együtt töltött idő. Jobban meg kell becsülnünk azt amikor együtt vagyunk.Végül is jó volt, nevetgéltünk, beszélgettünk,ilynkor mindig eszünkbe jut néhány mosolyogtató történet, ami velünk, vagy mással esett meg.Tehát megvolt az idei első szalonna sütés,aztán ki tudja lesz-e még az idén?